A kisebbek közül nemhogy egyik sem szerzett parlamenti mandátumot, de szavazóik számát összeadva sem lenne meg az országgyűlésbe való bejutáshoz az 5 százalékos küszöb, mindössze 4 százalék alatt maradt a 14 kisebb párt egybegyűjtött támogatottsága.

 

 

A 2014-es választásokon rekordszámú, összesen 18 pártra lehetett voksolni az országos listákon. Ez a Nemzeti Választási Bizottságnak nem kis fejtörést okozott, mivel korábban csak 1,5 méter hosszú kígyószerű szavazólapon fért el az összes párt, amelyeket sikerült egy elfogadhatóbb méretű, de így is a szokásosnál nagyobb alakú lapon elhelyezni. Az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP jelölőszervezet egy hónappal a választások napja előtt módosította logóját, ami az MTI korábbi állítása szerint akkora volt, hogy 4 párt helyét is elfoglalta, a szavazólapon mégis mindegyik párt ugyanakkora osztásközbe volt elhelyezve. A több induló nem csak színesítette a palettát, az NVB tízszer több határozatot hozott az ezzel kapcsolatos adminisztratív ügyekben, mint a 2010-es választáskor jogelődje, az OVB.

A kisebbek közül nemhogy egyik sem szerzett parlamenti mandátumot, de szavazóik számát összeadva sem lenne meg az országgyűlésbe való bejutáshoz az 5 százalékos küszöb, mindössze 4 százalék alatt maradt a 14 kisebb párt egybegyűjtött támogatottsága.

Ugyan kevés százalékarányokról van szó, de még a legkevesebb 0,03 %-ot elérő ÚPM mögött is 1.513 voks van. A parlamentbe biztosan nem kerülő pártok közül a Munkáspárt jár az élen, amit több mint 27 ezer állampolgár ikszelt be vasárnap. Nem igazolódott be az a félelem, hogy sokan tévedésből szavaznak majd a Tiner György-féle Együtt 2014 pártra: a párt 0,28 százalékot kapott, míg a szintén névvitába keveredett Összefogás Párt 0,14 százalékot.

A külföldi sajtó szerint azért nem képviselhettek hatásosabb ellenzéki erőt az újonnan megalakult formációk, mivel nem állt mögöttük eléggé kidolgozott program, a kampányra sem fektettek kellő energiát, így a legtöbben nem tudták az új nevek valójában mit is képviselnek.

A sikertelen szereplést közülük többen azzal magyarázzák, hogy a 2010-esnél alacsonyabb részvétel a kormánypártoknak kedvezett. A Kormányváltók korábban arról beszéltek, 70 százalékos részvétel kellene ahhoz, hogy jó esélyük legyen a győzelemre.

 

A százalékok mögötti szavazói számok:

1. FIDESZ-KDNP (44,37 százalék, 2.132.996 szavazat)
2. MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP (25,88 százalék, 1.244.261 szavazat)
3. JOBBIK (20,46 százalék, 983.476 szavazat)
4. LMP (5,24 százalék, 251.928 szavazat)
5. MUNKÁSPÁRT (0,58 százalék, 27.648 szavazat)
6. A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM PÁRT (0,47 százalék, 22.624 szavazat)
7. SERES MÁRIA SZÖVETSÉGESEI (0,44 százalék, 21.159 szavazat)
8. ZÖLDEK PÁRTJA (0,37 százalék, 17.651 szavazat)
9. SZOCIÁLDEMOKRATÁK (0,30 százalék, 14.580 szavazat)
10. EGYÜTT 2014 (0,28 százalék, 13.503 szavazat)
11. SEM (0,25 százalék, 11.906 szavazat)
12. KTI (0,22 százalék, 10.504 szavazat)
13. JESZ (0,20 százalék, 9.505 szavazat)
14. MCP (0,18 százalék, 8.675 szavazat)
15. FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT (0,16 százalék, 7.798 szavazat)
16. ÖSSZEFOGÁS (0,14 százalék, 6.553 szavazat)
17. ÚDP (0,04 százalék, 2.036 szavazat)
18. ÚMP (0,03 százalék, 1.513 szavazat)

hírdetés
hírdetés