Gyárfás elvesztette illetve mégsem az ügyvédjét. Bánáti János ugyanis védheti tovább a Fenyő-gyilkosság felbújtásával gyanúsított ex-FINA alelnököt de tanú nem lehet. Bánátit már megpróbálták kizárni de a Fővárosi Törvényszék másképp döntött. Így most a Kúria mondta ki a végső verdiktet, ami salamoni döntést hozott. Senkinek nem lett igaza.

Gyárfás elvesztette illetve mégsem az ügyvédjét. Bánáti János ugyanis védheti tovább a Fenyő-gyilkosság felbújtásával gyanúsított ex-FINA alelnököt de tanú nem lehet. Bánátit már megpróbálták kizárni de a Fővárosi Törvényszék másképp döntött. Így most a Kúria mondta ki a végső verdiktet, ami salamoni döntést hozott. Senkinek nem lett igaza.

 

A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint Polt Péter legfőbb ügyész a törvényesség érdekében terjesztett elő jogorvoslati indítványt a felbujtással gyanúsított sportvezető ellen folyamatban lévő büntetőügyben. A Kúria megállapította, hogy törvénysértően változtatta meg a Fővárosi Törvényszék a Budai Kerületi Bíróság végzését, és utasította el Gyárfás Tamás védőjének kizárására irányuló ügyészi indítványt.

A nyomozó hatóság tavaly decemberben hallgatta ki Gyárfás védőjét a Fenyő-ügyben. Mivel a hatályos büntetőeljárási szabályok szerint büntetőügyben nem lehet védő olyan személy, aki az eljárásban tanúként vett vagy vesz részt, ezért a nyomozási bíró az ügyészség erre irányuló indítványának megfelelően az ügyvédet kizárta a büntetőeljárásból.
Bánáti a történtek után azt mondta, hogy beidéztek tanúként, de ezt a titoktartási kötelezettségre hivatkozva visszautasította, azaz élt a mentességi jogával. Az ügyvéd szerint ugyanis azt nem lehet kizárni, aki tanúként van beidézve. Véleménye szerint kizárni csak azt lehet, aki érdemi vallomást tesz.

A végzéssel szemben Bánáti fellebbezéssel élt. Ez alapján a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság megváltoztatta a korábbi bírói döntést, és a kizárásra irányuló ügyészi indítványt elutasította. A határozat indokolásában a törvényszék kifejtette, hogy a tanú érdemben csak olyan tárgykörben nyilatkozott, ami „nem bizonyítandó tényre vonatkozott”, illetve amely a bizonyítási eljárás érdemi részével nem függ össze, mert többlet bizonyítékot nem hordoz. Mindezek alapján a Fővárosi Törvényszék elutasította a védő kizárására irányuló ügyészi indítványt.

Az ügyészség törvénysértőnek találta a törvényszék döntését, mert álláspontja szerint egy személy eljárásjogi helyzetét nem befolyásolja az a körülmény, hogy milyen tartalmú vallomást tesz. Akit a hatóság tanúként megidéz, majd e minőségében kihallgat, önmagában azt eredményezi, hogy az adott személy a tanú pozíciójába kerül, és védőként az ügyben nem járhat el. Mivel a konkrét ügyben a gyanúsított meghatalmazott védőjét a nyomozó hatóság tanúként kihallgatta, és ő az ügy jelentősnek ítélt körülményei tekintetében érdemi vallomást tett, ezért ezt követően az eljárásban védőként már nem vehet részt.

Polt Péter szerint tehát nem lett volna törvényes lehetősége a Fővárosi Törvényszéknek arra, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság végzését megváltoztassa, és a védő kizárására irányuló indítványt elutasítsa.

A közlemény azt írja, hogy a döntéssel szemben további jogorvoslatnak már nem volt helye, és a törvénysértés más módon nem volt orvosolható, ezért Polt Péter legfőbb ügyész jogorvoslati indítványt terjesztett elő a Kúrián annak megállapítása érdekében, hogy a büntetőeljárási szabályok megsértésével került sor a korábbi bírói döntés megváltoztatására.

A Kúria a mai napon nyilvános ülést tartott, melyen elbírálta a legfőbb ügyész indítványát. A legfelsőbb bírói fórum az ügyészség álláspontjával mindenben egyetértve megállapította, hogy törvénysértő a Fővárosi Törvényszék végzése, amely a védő kizárására irányuló kezdeményezést elutasította.

Fontos tudnivaló, hogy a Kúria mostani döntése nem jelenti azt, hogy Gyárfást ne védhetné Bánáti tovább. A Kúria határozata ugyanis csak a törvénysértést állapíthatja meg, miszerint nem lehet valaki egy ügyben védő és tanú is.

hírdetés
hírdetés