Az átlagember szemszögéből nézve is leszögezhető talán, hogy sajnos nagyobb lett az esélye annak, hogy fegyveres támadás vagy merénylet áldozatává váljon. Kerülhet kereszttűzbe itthon és külföldön, lehet áldozata vagy részese egy fegyveres rablótámadásnak, jármű-, illetve repülőgép-eltérítésnek, de akár robbantásos merényletnek is. Extrém időjárási helyzettel, földrengéssel, szökőárral, viharokkal és esőzésekkel is találkozhat távoli utazásai során, de akár itthon is. Mi a teendő egy extrém időjárási helyzetben? Megelőzhető, illetve túlélhető egy fegyveres támadás? Ezekre ad választ Horváth Sándor exkommandós, a Baptista Szeretetszolgálat biztonsági szakértője, akivel túlélheti az extrém helyzeteket. IX. részünk az emberi reakciókról szól.

Emberi reakciók extrém történésekre
Külső (váratlan és veszélyes) inger

Ingerek feldolgozása – „Jobb, ha van válasz, mint ha nincs”
Menekülj!

Küzdj meg!
Automatikus válasz

Alávetődő (behódoló) válasz
(a túlélés szempontjából vezérelt)

Teljes bénultság (ösztönösen úgy tesz, mintha meghalt volna, hogy túléljen)

Helyzetismeret alapján tudatos feladatismereti válasz (megküzdés- motivált, törvényes)

• A stresszorként felismert kontextus (azaz a stressz reakcióprovokáló tényező) olyan feladatismeret (válasz) utáni kutatást indít be az agyban, amellyel az adott stresszhelyzet leginkább megoldható.
• Stressz alatt az agy más részeit akár 75%-ban is blokkolhatja, vagy nem jut energia, hogy előtérbe helyezze a túlélést.
• „A bátorság nem az, ha a veszélyt figyelmen kívül hagyjuk, hanem ha ésszel erőt veszünk rajta…”
Figyelem!
A félelem akkor alakul ki, amikor felismerjük, hogy nem tudjuk kontrollálni a helyzetet, pl. rendkívüli helyzetben. A félelem és az agresszió ikertestvérek!

Amygdalacsapda / Érzelmeink csapdájában
Mindennapi életünk során, de különösképpen egy extrém szituációban a helyzet érzelmi értelmezésében és az abból fakadó cselekedeteinkben az un. amygdala, ami az ember agyának a temporális lebenyében található (a mandula formájú neuroncsoportok átfogó neve), kulcsszerepet játszik. Az amygdala az érzékleti információkat a talamuszból (thalamus) és az agykéregből (cerebral cortex) kapja. Az agykéreg a látás, hallás, és más egyéb érzékleti információkat továbbítja, és fontos szerepe van a döntéshozatali, problémamegoldó és tervező mechanizmusban is. Az érzelmeink jelen vannak, befolyásolják minden egyes döntésünket. Röviden összefoglalva, egy extrém helyzet során az érzékelésért felelős „agyi rész” gyorsabban dolgozza fel az információt, mint a racionális „agyi rész”, ami olykor-olykor, de főleg kritikus helyzetekben csapdahelyzetet hoz létre, és az érzelmek felülírhatják a racionalitást. Az érzelmek kordában tartása elengedhetetlen bizonyos munkaköröknél és szituációkban. Megfelelő tréningek útján ez tanulható, illetve kialakítható.

Folytatjuk!

(Szerző: Horváth Sándor–Tihanyi Tamás)