A holt térségekben az oxigénszint olyan alacsony, hogy az állatok elpusztulnak, de már kisebb oxigénhiány is hatással van az életükre. A klímaváltozás és a szennyezés mindennek az oka.

Az elmúlt 50 évben több mint négyszeresére nőtt a holt – oxigén nélküli – övezetek nagysága a világ óceánjaiban. A part menti vizek oxigénhiányos térségei több mint tízszeresére nőttek 1950 óta – figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport a Science című folyóiratban közzétett tanulmányában.

Az oxigén létszükséglet az óceánok életéhez. Az oxigén csökkenése az óceánokban az emberi tevékenység egyik legsúlyosabb hatása a környezetre  közölte Denise Breitburg, a tanulmány vezető szerzője, a Smithsonian Környezetkutató-központ tengerbiológusa.

Vlagyimir Rjabinyin, a bizottság titkára azt mondta, hogy a földi oxigén mintegy fele az óceánokból származik. A klímaváltozás és a vízszennyezés együttesen nagyban növelik a holt övezetek számát és méretét mind a nyílt óceánokon, mind a part menti vizekben, ahol az oxigén mennyisége túlságosan alacsony a tengeri élethez.

A közismert holt övezetekben, mint a Mexikói-öböl, az oxigénszint olyan alacsony, hogy az állatok megfulladnak, elpusztulnak. Mivel a halak elkerülik az ilyen térségeket, élőhelyük csökken, így sebezhetőbbé válnak a ragadozók és a halászat által.

A probléma azonban túlnő a holt térségeken, már egy kisebb oxigénhiány is hatással van az állatok növekedésére, akadályozza szaporodásukat, betegségeket okoz, sőt pusztulásukhoz vezet. Az oxigénhiány veszélyes anyagok, mint a kéjgáz felszabadulását eredményezi, ez az üvegházhatású gáz háromszázszor erősebb, mint a szén-dioxid és a hidrogén-szulfát.

A nyílt óceáni holt övezetek kialakulásának fő oka a klímaváltozás. Az egyre melegedő felszíni vizek akadályozzák, hogy az oxigén a óceánok belsejébe jusson. Ráadásul az óceánok maguk is melegednek, kevesebb oxigént tartalmaznak. A part menti vizekben a szárazföldről érkező szennyezés algavirágzást okoz, ami elfojtja az oxigént, amikor az algák elpusztulnak és lebomlanak.

A Science című folyóiratban megjelent másik tanulmányban a kutatók 100 korallzátonyt vizsgáltak meg a világ minden tájáról, megnézve, hogy a virágállatok hányszor szenvedtek el – a túl meleg tengervíz miatt – súlyos korallfehéredést 1980 óta. Az eredmények szerint az 1980-as évek elején egy-egy ilyen jelenség még 25-30 évente fordult elő, ma már azonban csaknem négyszer gyakrabban, hatévente következik be.

hírdetés
hírdetés