A WWF Magyarország és a Környezeti Management és Jog Egyesület nyílt levélbenfordul Áder Jánoshoz, amelyben arra kéri a köztársasági elnököt, hogy élje alkotmányossági vétójával és ne írja alá a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását.

A WWF Magyarország és a Környezeti Management és Jog Egyesület nyílt levélbenfordul Áder Jánoshoz, amelyben arra kéri a köztársasági elnököt, hogy élje alkotmányossági vétójával és ne írja alá a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását.

 

December 16-án a fideszes többségű Országgyűlés szavazta meg az új szabályozást, amelynek értelmében nem kell többé engedélyt kérniük a kútfúráshoz a gazdálkodóknak, amennyiben talajvízből szeretnék öntözni a földjüket.

Talán úgy tűnhet, ez nagy segítség az aszályoktól sújtott mezőgazdaságnak, valójában azonban az adminisztrációs könnyítés a vízhiányt nem oldja meg, ellenben az érzékeny felszín alatti vízkészleteket veszélyezteti a szakmai kontroll nélküli kútlétesítés – írja a WWF Magyarország sajtóközleményében.

A közlemény szerint a módosítás hosszú távon súlyosbíthatja a mezőgazdasági termelés vízhiányát. A törvénymódosítás az egyébként is jelentős mértékben használt felszín alatti vizeink megőrzését nehezíti, áll a közleményben.

Az új szabályozás szerint 2021. januártól speciális kivételek vonatkoznak a mezőgazdasági öntözést szolgáló talajvízkutakra. Bár a részletszabályozás még nem ismert — az egy külön kormányrendeletben fog megjelenni —, az biztos, hogy számos esetben elég lesz csupán bejelenteni azt, ha valaki 50 méternél nem mélyebb kútból szeretné öntözni a földjét. Hasonló szabályok vonatkoznak majd a már meglévő, de jelenleg illegális kutakra is.

Az új szabályozás miatt egy új hatóságot hoznak létre, a Nemzeti Földügyi Központot, amely minden öntözőkutakhoz kapcsolódó vízügyi igazgatási és vízvédelmi feladatot fog intézni.

Eddig minden egyes gazdasági célt szolgáló kút létesítésekor a területi adottságokat és földtani, valamint környezeti viszonyokat bemutató részletes tervdokumentációt kellett készíteni. Ez alapján a katasztrófavédelmi igazgatóság más szakhatóságok bevonásával engedélyezési eljárás keretében egyedileg vizsgálta a létesítendő kutak vízkészletekre, ivóvízbázisokra és a környezetre gyakorolt hatásait – összegezte a korábbi szabályozást Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője.

Ezzel szemben a most elfogadott törvény értelmében a talajvizet használó öntözőkutak létesítését elég lesz bejelenteni egy központi szervhez, ahol egyedi tervdokumentáció és pontos helyismeret nélkül döntik majd el, hogy mennyire kockázatos a kút létesítése – tette hozzá a szakértő.

Aggályosnak tartjuk, hogy az új szabályozás rövid távú gazdasági érdekek miatt leépíti azt az intézményt, amely az igazságos vízmegosztást, továbbá a jövő nemzedékek érdekeinek és a természeti erőforrásoknak és értékeknek alkotmányban biztosított védelmét szolgálja. Azt szeretnénk, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg a normaszöveg Alaptörvénnyel való összhangját, ezért nyílt levélben kérjük a köztársasági elnök urat, hogy éljen az alkotmányossági vétóval
– hangzik a közlemény, amely szerint nincs információ arról, hogy körülbelül hány gazdát fog érinteni az adminisztratív könnyítés, valamint arról sincs, hogy a felszín alatti vizek és a környezet védelme hogyan lesz biztosítva az új szabályozási rendszerben.

A WWF szerint a kutak megfelelő szakértelem nélküli létesítése jelentős kockázatot jelent a környezetre.

A szakértő bevonása nélkül épített kutak problémájára példát is említett a WWF szakértője: Egy hibásan épített öntözőkút potenciális szennyezőforrás, hiszen ezen keresztül a termőföldekre kijuttatott növényvédőszerek és műtrágyák elszennyezhetik a felszín alatti vízkészletet. A növekvő vízkivétel miatt tovább süllyed a talajvízszint, ami a természeti környezet és a szomszédos mezőgazdasági területek természetes, felszín alatti vízellátását sújtja.

(csákány)

hírdetés
hírdetés