Magyarország amióta nincs önálló környezetvédelmi és természetvédelmi minisztérium úgy tűnik kezd szeméttelep lenni. Így lett hatalmas biznisz a horvát szennyvíziszaptermés több mint felének a lerakása Fejér megyében. Nem kérem, nem az állam járt jól, hanem az agyagbánya tulajdonosa. Ráadásul újabb szennyvíziszap érkezik hatalmas mennyiségben, már Egerszalók mellé is.

Magyarország amióta nincs önálló környezetvédelmi és természetvédelmi minisztérium úgy tűnik kezd szeméttelep lenni. Így lett hatalmas biznisz a horvát szennyvíziszaptermés több mint felének a lerakása Fejér megyében. Nem kérem, nem az állam járt jól, hanem az agyagbánya tulajdonosa. Ráadásul újabb szennyvíziszap érkezik hatalmas mennyiségben, már Egerszalók mellé is.

2018-ban több mint 41 ezer tonna szennyvíziszapot szállítottak Horvátországról Magyarországra. A szennyvíztisztítás melléktermékeként keletkező bűzös masszát közúton utaztatták Székesfehérvárra. A több mint kétezer kamionnyi szállítmányt a város szélén, egy lerakóhelyként használt régi agyagbányában helyezték el. A 24.hu információja szerint az üzletet két horvát gazdasági társaság bonyolította.

A Pest Megyei Kormányhivataltól származó adatok szerint a horvát állami tulajdonban lévő Girk Kalun 34 ezer, a Kemis Termoclean pedig 7 ezer tonna szennyvíziszapot hozott be Magyarországra. Az exporttal a két cég lényegében megszabadította Horvátországot Zágráb teljes évi szennyvíziszaptermésének elhelyezési gondjától. A horvát főváros napi 100 tonnányi iszapot termel, ez a mennyiség teszi ki az országban keletkező iszap felét.

A külföldi hulladékanyag behozatala az államnak nem hoz profitot, az üzletben résztvevő magánvállalkozásoknak viszont annál többet. A rendelkezésre álló dokumentumok szerint a horvát cégek százezres illeték ellenében kapták meg a szükséges engedélyeket, az iszap tárolását végző magyar cég viszont bődületesen jó üzletet csinált.

A Fehérvári Téglaipari Kft. számára nem gond, hogy a külföldről származó fekete masszát is beöntik a magyar hulladékanyagok mellé, főleg, hogy alig van még egy olyan üzletág, ahol ehhez fogható nyereségre lehet szert tenni. A cégnek a 2018-as beszámolója szerint 792 millió forintos forgalma volt, ennek pedig az 57 százalékát, azaz 426 millió forintot adózott, tiszta haszonként tudta elszámolni. Horváth Sándor, a cég ügyvezetője 98 millió forintot osztalékként ki is vett a kasszából.

A paradicsomi állapotok az idén is folytatódhatnak, mert a kormányhivatal áprilisban kiadott határozatában meghosszabbította a Girk Kalun szállítási engedélyét, és az eddigi mennyiségnél nagyobb kvótát adott a cégnek. A vállalat 2019. december végéig további 48 ezer tonna, vagyis mintegy 2400 kamionnyi iszapot hozhat be Zágrábból.

A Girk Kalun számára kapóra jött a magyarok engedékenysége, mivel Horvátországban két éve nagyon kényelmetlen helyzetbe került, miután kiderült, hogy a zágrábi iszapot egyszerűen mezőkre teregette ki a vállalat egyik alvállalkozója. A környezetszennyezési botrány miatt a Girk Kaluntól megvonták az egyik engedélyét, és egy ideig arról is szó volt, hogy elveszítheti a zágrábi városvezetéssel kötött, kétmilliárd forintnak megfelelő 50 millió kunás szerződését. Már akkor, 2017-ben felötlött, hogy a magyarországi szállítás jelentheti megoldást.

A Horvátországból érkező iszap miatt az MSZP-s Korózs Lajos májusban írásbeli választ igényló kérdést intézett Palkovics László innovációs és technológiáért felelős miniszterhez. A képviselő azt firtatta, a horvát hatóságok által megbüntetett Girk Kalun hogyan kaphatott engedélyt a magyarországi szállításra. A Cseresnyés Péter államtitkár által jegyzett válasz szerint a küldő ország hatóságainak kell megvizsgálni, hogy az országhatárt átlépő szállítmányt kezelő cég megfelel-e az uniós jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az államtitkár szerint a horvát fél az előírásoknak megfelelő kérelmet továbbított a kormányhivatalnak.

A 24.hu május elején számolt be arról, hogy külföldi szennyvíziszap elhelyezését tervezik Egerszalók mellett is. Ott egy magyar cég kért engedélyt arra, hogy a termálvizes források és az egri borvidék közelében egy régi homokbányát töltsön fel évi 200 ezer tonna olasz, illetve szlovén eredetű szennyvíziszappal és más hulladékkal. A terv ellen tiltakozás indult az érintett településeken, az iszapbehozatalt tervező cég, a Midori-Öko Kft. végül kérte az engedélyezési eljárás hat hónapos felfüggesztését.

hírdetés
hírdetés