Semjén Zsolt és a Miniszterelnöki Hivatal benyújtotta a nemzetközileg és a magyar Alkotmánybíróság által is sokat bírált Egyháztörvény módosító javaslatát alig egy héttel azután, hogy Soltész Miklós az egyházi ügyekért is felelő államtitkár tájékoztatta az Egyesült Államok vallásszabadságért felelős utazó nagykövetét a törvénymódosítás előkészületeinek megkezdéséről. Sok köszönet nem lesz most sem a nem történelmi egyházakat nézve. 

Semjén Zsolt és a Miniszterelnöki Hivatal benyújtotta a nemzetközileg és a magyar Alkotmánybíróság által is sokat bírált Egyháztörvény módosító javaslatát alig egy héttel azután, hogy Soltész Miklós az egyházi ügyekért is felelő államtitkár tájékoztatta az Egyesült Államok vallásszabadságért felelős utazó nagykövetét a törvénymódosítás előkészületeinek megkezdéséről. Sok köszönet nem lesz most sem a nem történelmi egyházakat nézve. 

 

Tudjuk, hogy a magyar kormánynak jól felfogott érdeke, hogy minél barátibb viszonyt építsen ki az Egyesült Államok kormányával, de ehhez illendő megfontolni az amerikai nézőpontot néhány alapvető kérdésben. Márpedig az USA Trump elnöklete alatt nemzetbiztonsági stratégiája részévé tette ( https://www.csce.gov/international-impact/publications/religious-freedom-national-security-strategy-united-states) a vallásszabadság, mint az első amerikai szabadságjog témakörét.

 

Valószínűleg sürgős lehet a barátság elmélyítése, mert míg november 15-én a kormány még arról tájékoztatott, hogy Soltész Miklós államtitkár tájékoztatta Samuel Brownback utazó nagykövetet arról, hogy a kormányzat megkezdte az egyházi törvény módosításának előkészítését (  http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/egyhazi-es-nemzetisegi-ugyekert-felelos-allamtitkar/hirek/egyhazi-es-kormanyzati-egyuttmukodes-a-csaladok-megerositeseben) november 20-án Semjén Zsolt a Miniszterelnöki Hivatal képviseletében már az Országgyűlés elé is terjesztette a terjedelmes módosító javaslatot. A nagy sietségben még a törvényben előírt társadalmi egyezetetésre bocsátás is valahogy elmaradt, így az érintettek nem véleményezhették az irományt.

 

A tervezet szerint az új egyháztörvény kijelentené, hogy “a lelkiismereti és a vallásszabadság mindenkit megillető alapvető jog, amely nem köthető semmilyen jogi formához”, amivel talán azt igyekszik biztosítani a kormányzó párt, hogy ha egy vallási közösség nem is kapja meg a lehetőséget arra, hogy hivatalos vallási szervezetként működjön, még nem jelenti azt, hogy az országban korlátozott a vallásszabadsághoz való jog. Otthon mindenki abban hisz, amiben akar. Ezzel talán ki lehet fogni a szelet néhány kritikus vitorlájából.

 

Az új szabályozás szerint négy szintje lenne a szervezett formában történő vallásgyakorlásnak. A legalacsonyabb szint a vallási egyesület, amelyet viszonylag könnyű létrehozni, és bizonyos alapvető szabadságokat biztosít, például továbbra hívhatnák magukat egyháznak az így bejegyzett vallási közösségek, és részesülhetnek az adó 1 százalékokból. E szint fölött a nyilvántartásba vett egyházak tartoznak. Ez már egyházi (nem egyesületi) státusz, ahol jelentősebb kedvezmények illetik a szervezetet, viszont a megfeleléshez az elmúlt három év átlagában több mint 1000 fő 1%-os felajánlása (vagy 1000 regisztrált tag) szükséges és 5 év vallási egyesületként történő működés vagy 100 év nemzetközi működés. A következő kategória a bejegyzett egyház, amelyhez 4000 1%-os felajánlás (vagy 10.000 regisztrált tag) és 20 év vallási egyesületi múlt szükséges. Az egyházi tápláléklánc csúcsán a bevett egyházak állnának, amelyek olyan bejegyzett egyházak, amelyekkel a kormány átfogó együttműködési megállapodást köt, és annak tényét törvénybe is foglalja. Ezek gyakorlatilag a most is bevett egyházak lennének. Ők természetesen minden állami támogatásra jogosulnának. A legfelső kategória kivételével a bejegyzést bíróság végezné, amellyel az egyik legnagyobb kritika, a politikai befolyásoltság legalább nagy részben megszűnne (a legfelső kategóriába kerülés továbbra is politikai döntésen múlna).

 

Jogi szakértők elemzése szerint a javaslat több ponton is felvet az Alkotmánybíróság, a Velencei Bizottság vagy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által korábban már kifogásolt alkotmányossági problémákat. Ilyen például az egyházi bejegyzést kizáró nemzetbiztonsági kockázat kérdése, amelyet egyértelműen alapjogokba ütközőnek minősített például a Velencei Bizottság. Ugyancsak korábban is felmerült a 100 éves nemzetközi működés feltétele, amelyet az Alkotmánybíróság is kifogásolt. A szakértők kiemeltek egy új elemet, amely a bejegyzés feltételévé tenné, hogy a szervezettel szemben ne legyen folyamatban büntetőjogi felelősséget firtató vizsgálat, hiszen ez erőteljesen ütközik az ártatlanság vélelmének alapvető jogával.

 

A korábban egyházi státuszukat elveszítő mintegy 300 szervezet jogfosztását úgy kívánja orvosolni a javaslat, hogy ők automatikusan megkapnák a legalacsonyabb, vallási egyesületi bejegyzést. A tervezet külön kitér azokra, akik Strasbourgban pert nyertek a magyar állammal szemben az EJEB eljárásában. Ők is csak a vallási egyesületi státuszt kapnák vissza, de az ő esetükben gyorsított eljárásban döntene a bíróság a bejegyzésről. Természetesen igazságosabb lenne, ha az összes korábban egyházként bejegyzett szervezet esetében a bíróság a 2011 év előtti állapot alapján automatikusan megállapítaná a különféle kategóriákba való megfelelőséget, hiszen a jelenleg a kormány által támogatott bevett egyházak is automatikusan a legfelső kategóriába esnének a törvényjavaslat szerint.

Remélhetőleg ezeket a kérdéseket sikerül a parlamenti szakaszban orvosolni, és nem kapunk újabb jogi pofonokat nemzetközi porondon, illetve nem lesz szükség az amerikai “vallásszabadságügyi” utazó nagykövet újabb látogatására.

Az ügyben kerestünk több nem történelmi egyházat, hogy mondják el véleményüket a módosított egyháztörvényről. Sajnos még nem küldték el válaszukat szerkesztőségünknek. Bízunk benne nem a félelem miatt.

( Szerző : am )

hírdetés
hírdetés