Már több mint ezer diák és szülő írta alá a Szinyei gimit érintő drasztikus EMMI intézkedések elleni peticiót. Ezzel pedig a majd 100 éves gimi ügye beérte a Szentendrei úti fák kivágása ügyében aláírt tiltakozást.  

Már több mint ezer diák és szülő írta alá a Szinyei gimit érintő drasztikus EMMI intézkedések elleni peticiót. Ezzel pedig a majd 100 éves gimi ügye beérte a Szentendrei úti fák kivágása ügyében aláírt tiltakozást.  

 

Tiltakozunk az EMMI kollektív büntetése ellen! Követeljük, hogy az egyenlő

bánásmód égisze alatt haladéktalanul állítsák vissza a Szinyeiben az eredeti

állapotokat! Kapjuk vissza azt a jogunkat, hogy a saját intézményünkben

érettségizhessünk! Helyezzék vissza az intézmény vezetőjét eredeti pozíciójába,

akit bárminemű indoklás nélkül, újra megpróbálnak eltávolítani!

 

Néhány gondolat az intézményben kialakult helyzetről, az azt megelőző, befolyásoló, korábbi időszakban történt tevékenységekről. A Budapest VI. Kerületi Szinyei Merse Pál Gimnázium a Felnőttoktatási Intézményegységgel szerves egészet alkot, ennek ellenére a kormányhivatali és tanfelügyeleti ellenőrzéseknél a felnőttoktatást mindig az intézménytől elkülönítve kezelték. Külön tanfelügyeletet írnak ki a felnőttoktatásra, mint intézményre, és külön tanfelügyeletet a felnőttoktatás vezetőjére, mint intézményvezetőre. A felnőttoktatás pedagógiai programjában már a 2018. februárjában lefolytatott, a felnőttoktatás vezetőjére kiírt intézményvezetői tanfelügyelet idején is szerepelt az érettségi vizsgára bocsájtás jogszerűségét megkérdőjelező, különbözeti vizsgákra vonatkozó rendelkezés. Ez a pedagógiai program a felnőttoktatásra vonatkozó SZMSZ mellett a szakértők által vizsgált dokumentumok közé feltöltésre került. A szakértők által a tanfelügyeleti eljárás lefolytatása után a szakértői összegzés nem talált a dokumentumokban törvényileg kifogásolható részeket, sőt több esetben elismerően nyilatkozik azokról:

Tanfelügyeleti és önértékelési rendszer Eljárások Rácz Zoltán (73885992114) Értékelés /2018. február/ 1.3. Hogyan biztosítja a fejlesztő célú értékelést, visszajelzést, reflektivitást az intézmény napi gyakorlatában? 1.3.7. Irányításával az intézményben kialakítják a tanulók értékelésének közös alapelveit és követelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg. PP-ben és 1.sz. mellékletében (Vizsgaszabályzat) részletesen és nyilvánosan szerepelnek az értékelés formái, keretei, időszakai. Ugyancsak szerepelnek a javítási lehetőségek. 1.4. Hogyan gondoskodik arról, hogy a helyi tanterv, a tanmenetek, az alkalmazott módszerek a tanulói igényeknek megfeleljenek, és hozzájáruljanak a továbbhaladáshoz? 1.4.9. A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi tantervet a kerettantervre és az érettségi követelményekre alapozva az intézmény sajátosságaihoz igazítja. PP: A helyi tanterv a jogszabályi kereteken belül az intézményhez és céljaihoz igazított. Vezetői program: A hivatkozott, a képzési formának megfelelő jogszabályi kereteken belül alakítja ki a helyi tantervet. Fő cél az érettségi elérése. 4.7.16. Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi (például mindenki által ismert szabályok betartatása). SZMSZ, Vizsgaszabályzat, Házirend: Egyértelműen megfogalmazott szabályok a tanítástanulási folyamat védelmében. 5.5. Hogyan biztosítja az intézményi folyamatok, döntések átláthatóságát? 5.5.9. Szabályozással biztosítja a folyamatok nyomon követhetőségét, ellenőrizhetőségét. PP, SZMSZ: Pontos oktatási keretek, követelmények, eljárásrendek, határidők, nyomtatványminták szerepelnek a dokumentumokban.

Az ilyen szakértői értékelés mellett a Felnőttoktatási Intézményegységben nem volt olyan ok, amely a dokumentumok felülvizsgálatára irányította volna a figyelmet, így a pedagógiai munka a pedagógiai program és a vizsgaszabályzat rendelkezései szerint folyt. Mivel a felnőttoktatás Pedagógiai Programjának jogszerűtlen, kifogásolt része a tavaszi érettségik idején, az írásbeli érettségik után került napvilágra, a működés jogszerű helyreállítására, utólagos különbözeti vizsgák letételére már nem volt lehetőség. Ezért úgy gondoljuk, hogy többek között a kormányhivatali tisztségviselő szóbeli vádjai, mi szerint a jogszerűtlen vizsgára bocsájtás az érettségizők és az intézmény részéről „csaló gazemberek” együttes ténykedése alapján történhetett meg, nem állja meg a helyét.

Fenntartói utasításra a dokumentumok átdolgozása augusztus 31-ig megtörténik, a jelenlegi felnőttoktatási tanulók különbözeti vizsgáinak felülvizsgálata megtörtént, az előző pedagógiai program alkalmazása miatt elmaradt különbözeti vizsgák intézményvezetői elrendelése folyamatban van. A tanévkezdésre a jogszerű állapot az intézményvezető által foganatosított intézkedések során helyreáll!

Véleményünk szerint a több éve fel nem tárt jogszerűtlen rendelkezés nem kizárólag az intézmény/felnőttoktatási intézményegység hibája, amennyiben a felettes szerveknek több alkalommal is lehetősége volt az egyébként nyilvános dokumentumokba betekinteni, azokat formai és tartalmi szempontok szerint vizsgálni. Az évközi, tanulmányi idő lerövidítését célzó osztályozó vizsgák ellenőrzése során a tanügyigazgatási dokumentumok vezetésében feltárt hiányosságoknak pedig nincs közvetlen hatása az érettségi vizsgák szervezésére és lebonyolítására.

Tények: A tanulmányi időt lerövidítő osztályozó vizsgák lebonyolításához az Intézményegység határidőre jelezte a Kormányhivatal felé a vizsgabiztosok kirendelésének igényét a tanév során két alkalommal. Ez a kirendelés megtörtént. 1. 2019. január 3 – 15. közötti időszak:  Az intézményegységet ebben az esetben is az intézménytől elkülönítve kezelték, az intézmény vezetőjét senki nem kereste, a jegyzőkönyv szerint is kizárólag az intézményegység vezetővel és helyettesével kommunikáltak. Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet az intézményvezető hivatalosan nem kapta meg, az intézményegységvezető igen.

A vizsgabiztosok a tanügyi dokumentumok vezetésében hiányosságokat tártak fel, amely hiányosságok a vizsgálat idején sajnos valóban fennálltak. /A felelősség megállapításával kapcsolatos információról később, az SZMSZ kapcsán/ .

A vizsgálat kiterjedt a Felnőttoktatás működését meghatározó alapdokumentumokra, amelyben a Pedagógiai Program vitatott rendelkezése még itt sem került felszínre. Az SZMSZ formailag és tartamilag is megfelel a jogszabályi követelményeknek: 2. 2019. 04. 15 – 29. közötti időszak Az ellenőrzésbe ekkor sem vonták be az intézményvezetőt, a vizsgabiztosok jelentését az intézményvezető most sem kapta meg hivatalosan, hanem csak az intézményegység vezető.

Az előző időszak osztályozóvizsga ellenőrzése során tett észrevételek alapján a hiányosságok javítása elkezdődött, de még mindig maradtak a tanügyi dokumentumok vezetésében további intézkedésre váró feladatok ahhoz, hogy az említett dokumentumok minden tekintetben megfeleljenek a törvényi előírásoknak. A Pedagógiai Program megfelelősége most nem került szóba, ennek vizsgálata egyébként nem is volt a vizsgabiztosok feladata: 3. A felnőttoktatás eltérő munkarendje, a felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések miatt a formailag és tartalmilag is törvényesnek minősített SZMSZ, mely az intézményi SZMSZ melléklete egyértelműen meghatározza a feladat-megosztási és felelősségi köröket. Az előző tanévek és a jelen tanév során sem érkezett a felnőttoktatás vezetése felől az intézményvezetés felé olyan jelzés, amely felhívta volna a figyelmet a tanügyi dokumentumok vezetésének hiányosságaira, bár a vizsgabiztosi jelentésből kiderül, hogy ez a probléma már korábban is fennállt. Ezek alapján nem gondolom, hogy ebben a tekintetben kizárólag csak az intézményvezetőnek lenne felelőssége.  Megjegyzem, a felnőttoktatás jelenlegi vezetője 2018. novembere óta dolgozik az intézményben, a rendelkezésére álló rövid idő alatt az örökölt hiányosságokat orvosolni nem tudta/ Alább az SZMSZ vonatkozó rendelkezései: 2. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A Felnőttoktatási Intézményegység a Budapest VI. Kerületi Szinyei Merse Pál Gimnázium alapfeladatát (felnőttoktatás; 4 évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás) ellátó intézményegység (Nkt. 4.§ 11.). A Felnőttoktatási Intézményegységet a tankerületi igazgató által megbízott intézményegységvezető vezeti (Nkt. 1. melléklet, 68.§ (3)). Az intézményegység a belső szabályzatok és külső szabályozók által megszabott keretein belül önállóan működik, az intézményegység-vezető önállóan dolgozik, szuverén döntéseket hoz. Az intézményegység vezető a felnőttoktatást érintő ügyekben az intézményvezető helyett, az intézményvezető jogkörében, saját nevében teljes körűen eljárhat. Az intézményegység-vezető megtervezi, megszervezi, irányítja és ellenőrzi a Felnőttoktatási Intézményegység működését, felelős különösen: az intézményegység működését általánosan meghatározó dokumentumok (szervezeti és működési szabályzat, házirend) elkészítéséért és felülvizsgálatáért; az intézményegység pedagógiai munkáját általánosan meghatározó dokumentumok (pedagógiai program, vizsgaszabályzat) elkészítéséért és felülvizsgálatáért; ……. a tanulói jogviszonyok menedzseléséért (keletkezés, megszűnés, megszűntetés, adminisztrálás); a tanulók felvételéért, tájékoztatásáért, tanulmányi felmentéséért, tanulmányi munkájának követéséért, továbbhaladásáért vagy kizárásáért; a pedagógiai munkára és a tanulókra vonatkozó dokumentumok (naplók, törzslapok, anyakönyvek, bizonyítványok, stb.) szakszerű és pontos vezetéséért; az intézményegységben megszervezett számonkérések és vizsgák (beszámolók, tanulmányok alatti vizsgák, érettségi vizsgák) megszervezéséért és lebonyolításáért. 4. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE Az önellenőrzés mellett végzett pedagógiai ellenőrzés területei: …… tanügy-igazgatási dokumentumok ellenőrzése A nyomtatott és elektronikus naplók, törzslapok/anyakönyvek, vizsgajegyzőkönyvek, osztályozóívek és bizonyítványok ellenőrzése minden tanítási évben folyamatos. Az ellenőrzést az intézményegység-vezető, helyettesei és/vagy az intézményegység-vezető megbízásából a munkaközösségek vezetői végzik.

Az intézményben a 2018/2019-es tanév tavaszi időszakában több mint 500 diák érettségizett, 12 érettségi vizsgabizottságban. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint a vizsgaszervezés, vele párhuzamosan a vizsgák lebonyolításának tekintetében a vizsgaelnökök elismerően nyilatkoztak, a vizsgakörülményeket, a vizsgák tisztaságát, szakmai színvonalát senki nem kérdőjelezte meg. A már az előzőekben egyszer említett kormányhivatali tisztviselő az egyik jegyzőkönyvből az intézményvezető tevékenységére nézve azt a rosszalló mondatot idézte, mely szerint az egyik érettségi elnök nem találkozott személyesen az intézményvezetővel. Ez egy szubjektív, értelmezhetetlen, szakmaiatlan megjegyzés! Minden vizsgabizottsághoz az egyik vezetőségi tag van kirendelve, az intézményvezetőnek nincs is ideje az egy időben egyszerre működő 4 vizsgabizottság munkájának mindegyikében akár csak protokollárisan is részt venni. A többek között a felnőttoktatási intézményegység 2 vizsgabizottsága mellett tevékenykedő vizsgabiztos felügyelete mellett, a vizsgaelnöki tevékenység mindkét helyen egy-egy esetben eljárási hibás volt a 100/1997-es kormányrendelet szerint, valamint az egyik vizsgabiztos jelentése szakmaiatlan bekezdést tartalmaz, ezekre részletesen nem térek ki, mert alapvetően a felmerült problémához nem kapcsolódik, csak a kialakult feszült helyzetre volt további befolyással. Jelen állapot szerint, bár a leírtakból nyilvánvaló, hogy minden bonyodalom, a mindenki által elkülönítetten kezelt Felnőttoktatási Intézményegység körül alakult ki, most mégis komplexen az egész intézményt büntetik az érettségi vizsgaszervezés jogának a megvonásával. Ez a büntetés valójában a jövő tanévben érettségiző kb. 120 nappalis diákot sújtja, akik nem érettségizhetnek a saját iskolájukban, talán még a saját tanárai sem vizsgáztathatják őket. Különböző szakképző intézményekben, a kormányhivatal beosztása szerint kell érettségi vizsgát tenniük, amely egészen biztosan pszichés hátrányt jelent. Várhatóan a rendes érettségi vizsgát megelőző, annak letételét megkönnyítő előrehozott érettségi vizsgára sem fognak jelentkezni emiatt, amely lehetőséggel viszont ebben a tanévben is 98 alsóbb, 10-11. évfolyamos diák élt. Az intézményvezetői megbízás visszavonása pedig úgy tűnik, kizárólag az intézményvezetőt teszi felelőssé azok után, hogy a legtöbb esetben még csak be sem vonták a vizsgálatokba, mondván, hogy az csak a felnőttoktatásra vonatkozik. A pedagógiai programot bármilyen szinten vizsgálók, bírálók felelőssége fel sem merült. Szerettük volna, ha a döntéshozó ezeket az érveket egy szélesebb körű, nem egyoldalú eljárás során mérlegre teszi a felelősség megállapítása kapcsán a különböző jelentések mellett, de ennek a lehetősége szóba sem került.

hírdetés
hírdetés