A kormány és Fidesz kampánya nemcsak anyagi, hanem tartalmi értelemben is összefolyt, ami szemben áll Magyarország EBESZ-vállalásaival. És ez csak egy a választási megfigyelők megállapításiból.

Március 5. óta tartózkodik és dolgozik Magyarországon az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ). Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) választási megfigyelő csoportja annak érdekében, hogy megértse és kiértékelje a magyar választási rendszert, a választás folyamatát, és tisztaságát – számolt be Douglas Wake, a delegáció vezetője, aki megtiszteltetésnek nevezte, hogy ő irányíthatta ezt a csoportot.

Elmondta azt is, 16 EBESZ-tagállamból érkeztek megfigyelő pártatlan és objektív módon vizsgálják a magyar választási folyamatot, megfigyeléseik alapján pedig az EBESZ ODHIR végül összegző jelentést készít majd arról, hogy vajon megfelelt-e a demokratikus jogállamiság legfőbb kritériumának, azaz hogy szabad volt-e a választás.

A megfigyelők legfőbb megállapításai, hogy az állam- és kormánypártok jelentős anyagi túlsúlya határozta meg a kampányt, nem volt egyenlő a pártverseny.

A választóknak ugyan volt választási lehetősége, de a gyűlöletkampány elvitte a figyelmet az érdemi vitákról.

A választások technikai kivitelezése szakszerű és átlátható volt.

Az információhoz való hozzáférés korlátozott, nemcsak a választási szabályok, lehetőségek, hanem a pártverseny, azaz a jelöltek versengését illetően is.

A választási folyamat demokratikus joggyakorlás volt, de több esetben és módon csorbult a magyar állampolgárok választáshoz fűződő joga.

A magyar választási törvények alapelvei ugyan megfelelnek a demokratikus választás megrendezését érintő kritériumoknak, de a legutóbbi jogi változtatások megalkotásakor nem vették figyelembe sem a társadalmi nyilvánossághoz fűződő, sem pedig az EBESZ ODIHR által javasolt követelményeket.

A választási szervek vezetőinek és tagjainak kinevezési mechanizmusa rendben lévő, ám a megválasztásuk módja, s a jelöltek pártatlansága megkérdőjelezhető volt.

Több ponton sérülhetett a választójog egyenlőségének az elve. Itt a delegációvezető a határon túliak és külföldön élő magyar állampolgárok közötti különbségtételt emelte ki.

Összesen 1796 jelölt, 23 lista, 1643 egyéni jelölt indult ugyan a választáson, ám az összes jelölt mintegy 30 százaléka volt nő, azaz roppant alulreprezentáltak.

Bár sokan indultak, sokan nem is fejtettek ki érdemi erőfeszítéseket a szavazók megnyerésére, így fennáll a gyanú, hogy csak a kampánypénzért indultak.

A kampány élénk volt, de a gyűlöletkampány korlátozta a valódi vita és az érdemi információhoz való állampolgári hozzáférés terét és lehetőségeit, ami vélhetően csökkentette az érdeklődést.

A kormány és Fidesz kampánya nemcsak anyagi, hanem tartalmi értelemben is összefolyt, ami szembenáll Magyarország EBESZ-vállalásaival.

Az egyenlő esélyeket jelentősen rontották a kormánykampányok hatalmas költségei, amelyek a kormánypártot, azaz a Fidesz-KDNP kampányát is gazdagították.

Az állampolgárok a kampány – kampányfinanszírozás kérdéseiben is meg voltak fosztva a valódi tájékoztatástól, így nem szerezhettek arról pontos információkat, hogy bizonyos jelöltek csupán az állami támogatások érdekében szálltak versenybe.

Súlyos problémás területként említette a tájékoztatás lehetőségeit és hiányosságait. A köztévé ugyanis – ellentétben a nemzetközi sztenderdekkel – roppant elfogult a kormánnyal minden hírműsorában, az ellenzék valódi üzeneteinek pedig csupán a törvényi kötelezettségei minimumán adott teret.

Mivel a rágalmazás bűncselekmény, megfigyelhető volt az újságírókra gyakorolt nyomás az egész kampány során.

További problémás terület a nők alulreprezentáltsága és a romák lealacsonyító kampánytémaként való feltűnése, miközben kiszolgáltatottak a választási csaláskísérleteknek.

Nem engedélyezik, hogy állampolgárok megfigyeljék a választásokat, holott ez is EBESZ-vállalás. Csak nemzetközi megfigyelők vehettek részt a magyar választáson.

A delegáció szerint a jogvitákat gyorsan és törvény szerint vizsgáltak meg, de sok probléma volt az eljárásokkal, mert azok nem szolgáltatna igazi jogorvoslatot, miután a Nemzeti Választási Bizottság csak formai okokra hivatkozva sorra utasította el a panaszokat.

A választás napján történteket, noha viszonylagos rendben zajlottak a választási események, még vizsgálni kell.

Minden szót alaposan mérlegeltünk ezek közül a megállapítások közül, s vállaljuk érte a felelősséget – fogalmazott Wake. Ezután arról beszélt, hogy mi következik most. Még maradnak, s megvárják a választási folyamatok „maradékát”, továbbá a kampány lezárulta utáni közállapotokat. Ezután jelentésüket átadják az EBESZ ODIHR megfelelő testületeinek, amelyeknek lépnie kell, vizsgálódni, majd pedig elfogadni a 2018-as magyarországi országgyűlési választásról szóló jelentését.

( Forrás: 168óra )

 

 

 

hírdetés
hírdetés