Globális kormányra lenne szükség a világon a túléléshez. A gazdagok és a szegények közti szakadék óriási. A Covid járvány erre mutatott rá és arra, hogy nem az embereket kellene adóztatni, hanem a karbonkibocsátókat – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár abban a szombati előadásában, amelyet a Nelson Mandela Alapítvány felkérésére tartott.

Globális kormányra lenne szükség a világon a túléléshez. A gazdagok és a szegények közti szakadék óriási. A Covid járvány erre mutatott rá és arra, hogy nem az embereket kellene adóztatni, hanem a karbonkibocsátókat – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár abban a szombati előadásában, amelyet a Nelson Mandela Alapítvány felkérésére tartott.

 

Más fejlett országokhoz képest az USA-ban elképesztő szakadék tátong a gazdagok és a társadalom többsége között, az egyenlőtlenségek ráadásul évtizedek óta nőnek. A koronavírus, a válság, az intézményesült rasszizmus és fokozatos lecsúszás évtizedek óta tartó érzése puskaporos elegyet alkot.

A Covid-19-et egy röntgenfelvételhez hasonlítják, amely kimutatja a töréseket a társadalom törékeny vázában. Kimutat minden félrevezetést és hamisságot. Azt a hazugságot, hogy a szabadpiac mindenkinek képes biztosítani az egészségügyi ellátást, hogy a másik ember javadalmazás nélküli gondozása nem munka. Rávilágít arra az illúzióra, hogy a rasszizmus a múlté, arra a mítoszra, hogy mindannyian egy csónakban evezünk – mondta.

A fejlett országok sok pénzt áldoztak túlélésükre, de nem adják meg a kellő támogatást a fejlődőknek ahhoz, hogy ők is átvészelhessék a veszélyes adókat.

A főtitkár előadásának középpontjában az emberek közötti egyenlőtlenségek voltak vagyon, bőrszín, nem, társadalmi osztály és születési hely szempontjából.

A világ 26 leggazdagabb emberének az összvagyona ugyanannyi, mint a világnépesség feléé – jegyezte meg.

Ezek az egyenlőtlenségek látszanak meg azon is, hogy a világ nagyon összehangolatlanul reagált a világjárványra, miközben kormányok, vállalatok és magánszemélyek gyaníthatóan felhalmoztak a vírustesztkészletekből és azokból az egészségügyi eszközökből, amelyekre óriási szükség volt és van a járvány elleni küzdelemhez.

A gyarmatosítás öröksége még mindig velünk van, ez látszik a globális hatalmi viszonyokon is.

A fejlődő országok nincsenek kellően képviselve sem a globális pénzintézetekben, sem az olyan politikai testületekben, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Az egyenlőtlenség a csúcsról, a globális intézményekből indul ki, ezért annak felszámolását ezen intézmények reformjával kell kezdeni – szögezte le.

Erre a reformra tett néhány javaslatot. Szerinte új globális társadalmi szerződésre van szükség, globális társadalombiztosításra, globális egészségügyi ellátással és – talán – globális alapjövedelemmel. Ennek megteremtéséhez “a magánembereknek és a vállalatoknak igazságosan hozzá kell járulniuk”.

Az alacsony és közepes jövedelmű országokban több mint a jelenlegi kétszeresére, évi 3000 milliárd dollárra kell növelni 2030-ra az oktatásra fordított összegeket.

A klímaváltozás miatt a kormányoknak a karbonkibocsátást kellene megadóztatniuk nem az embereket.

Zavargások is törtek már ki az üzemanyagok karbonadója miatt, de valamit kezdeni kell az autók környezetszennyezésével. Van néhány tanulsága a külföldi példáknak.

Guterresnek az előadás után kérdéseket tettek fel. Az egyikre válaszul azt mondta: a fejlődő országoknak jelentős támogatásokra, köztük adósságeltörlésre volna szükségük, nem elég, hogy a világ 20 legnagyobb gazdaságát tömörítő G20 csoport tagjai megállapodtak az országadósságok törlesztésének felfüggesztésében az év végéig.

A főtitkár azzal a felhívással fordult a világhoz, hogy alakítsa ki a globális kormányzás egy újmodelljét, amelyben minden ország egyenlő jogokkal vesz részt.

Látunk elindulni egy új mozgalmat. Ideje kijavítani a múlt hibáit – mondta Guterres.

hírdetés
hírdetés