A kormány több budapesti színházat is magának akar. Az erről szóló törvényjavaslatot Semjén Zsolt jegyzi. Alényege pedig annyi, hogy az EMMI vezetője döntene arról ki legyen a társulatok vezetője, ahol az állam fizeti a költségeket.

A kormány több budapesti színházat is magának akar. Az erről szóló törvényjavaslatot Semjén Zsolt jegyzi. Alényege pedig annyi, hogy az EMMI vezetője döntene arról ki legyen a társulatok vezetője, ahol az állam fizeti a költségeket.

 

Semjén javaslata szerint azoknál az önkormányzati fenntartású színházaknál, amelyek éves működésének pénzügyi feltételeit teljes egészében a központi költségvetés biztosítja, a teátrum vezetője feletti alapvető munkáltatói jogokat a miniszter kezébe adná.

Mint a törvényjavaslatban olvasható, a hazai előadó-művészeti szcéna legjelentősebb alapértéke az állandó társulatra épülő kőszínházi struktúra, amelynek bázisa – az állami intézmények mellett – az ország teljes lefedettségét biztosító vidéki, helyi önkormányzati előadó-művészeti hálózat. Ennek megőrzése nemzeti érdek, amelynek garanciája a hosszú távú működést és fenntartható, minőségi szakmai alkotómunkát biztosító finanszírozás modell.

Vagyis nem csak a vezető, de gazdasági irányító és egyéb fontos vezetőket is a miniszter nevezhetne csak ki. És ez még nem minden: a munkáltatói jogok körébe tartozik még az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása is. Eszerint a törvény értelmében több színházat egész egyszerűen kivenne Karácsony Gergely főpolgármester kezéből.

Az Index megjegyzi, ilyen színház pillanatnyilag nem létezik, amely a törvényben van, mégis is úgy tűnik, a kormány a József Attila Színházat, az Újszínházat és a Thália színházat szeretné einstandolni.

hírdetés
hírdetés