Felavatták Göncz Árpád író, műfordító, néhai köztársasági elnök szobrát a XIII. kerületben, a róla elnevezett városközpontban.

 

Tóth József, a kerület polgármestere avatóbeszédében arról beszélt, hogy Göncz Árpád szellemiségét, az emberekről, a világról alkotott nézetét, életútját követendő példának tekinti a XIII. kerület, a szoborral pedig az egykori államfő emléke, történelmi személyisége előtt is tisztelegnek. Hozzátette: az egykori köztársasági elnök a legmagasabb méltóságban is a köz embere maradt, közvetlensége, rendkívüli nyitottsága, megalkuvás nélküli, kikezdhetetlen erkölcsi tartása párosult a tekintéllyel.

 

Azt mondta, Göncz Árpád államfői nagyságát nem lehet kétségbe vonni, a kivételek közé emelkedett, nem tudta megrontani a hatalom, nem volt benne kivagyiság, nem kísértette meg a személyi kultusz, mindvégig szerény, tisztességes ember tudott maradni, a jót és rosszat egyaránt meglátó morális hatalom jelképe volt. Göncz Árpád rendíthetetlenül hitt abban, hogy kialakulhat még értelmes politikai kultúra Magyarországon – jegyezte meg Tóth József, hozzátéve, hogy ez mintha “tovatűnő álom” lenne.

 

Szerinte napjainkban az eredményes politika a gyűlöletre épül, az uszítás a rendszer politikájának lényegévé vált, és “a pillanatnyi előnyökért a középkori provincializmus, a rövidlátás jellemző”. A rendszer “durván, cinikusan és gátlástalanul politizál”, az európai uniós pénzek elherdálása “történelmi felelőtlenség” és megbocsáthatatlan bűn – értékelt a polgármester, aki szerint olyanok vannak döntési pozícióban, akiknek fogalma sincs, hogy néz ki a világ, az ország vezetése nem érti a 21. századot, “és urizáló, a másként gondolkodókat elnyomó, kiátkozó magatartással” próbálják ezt kompenzálni.

 

Úgy vélte, Göncz Árpád mindezeket szóvá tenné, és figyelmeztetne arra, hogy nyitott, szolidáris, a világot megérteni és alkalmazkodni tudó, társadalmi kohézióra támaszkodó társadalomra van szükség.

hírdetés
hírdetés