Autista fiatalok rajzai a Papp László Budapest Sportarénában Arany János születésének 200. évfordulójára született Pesty-Nagy Katalin szívéből és tollából, valamint Derzsi György lelkéből a Vörös Rébék című musical-ballada. A darabot 2018. november 5-én mutatják be Budapesten, a Papp László Sportarénában Homonnay Zsolt, Pásztor Ádám, Kecskés Tímea, Turek Miklós és Bucsi Annamária főszereplésével. A látványvilág főszereplői azonban igazán különleges emberek, a tatai Szent Gellért Autista Lakóotthon lakói.

A vetítésben látható grafikai elemeket Palástiné Viczena Katalin vezetésével spektrumzavaros fiatalok készítették, így ez a darab a gazdag képi világ segítségével ad lehetőséget az érzelmi gazdagság bemutatására. Az alkotás folyamata Arany sorai, a valóság és az autizmus világa közötti sajátos utazás volt számunkra. Ismertem valamennyi fiatal motívumkészletét és a foglalkozások közbeni érzéseiket is láthattam. Tudni, ismerni, ráhangolódni ezekre a pillanatokra, valamint a megfelelő eszközök biztosítása volt csak a dolgom. Biztonságot nyújtani egy ember számára az alkotás folyamatában, elfogadni a nehézkesen induló vonalak kuszaságát vagy épp a precízen, pontosan ismétlődő falevelek csodás rendjét, ennyi a lényeg. Tetten érni azt a belső, múlandó pillanatot, ami a papírra varázsol valami egyedit – mondta Palástiné Viczena Katalin.

A Vörös Rébék, Arany János késői balladái közül a legeredetibb. A musical ballada, szerkezetében is Arany nagyszerű versét veszi alapul, s bár nem akarja a titokzatosságát, töredezettségét megtagadni, mégis szolgál egyfajta történeti magyarázattal, s olyan kérdéseket vet fel, amelyekre minden nap keressük a választ, az élet, az erkölcs, a felelősség és a változás eredendő kétségeit feszegetve. A darab rajzainak készítését folyamatos, speciális, egyénre szabott fejlesztések előzték meg. Az autizmus spektrum kifejezés értelmezésekor a hangsúly az egyedi, egyéni csak a fiatalra jellemző tulajdonságok alapos ismeretére kell, hogy kerüljön. A rajzok, alkotások megszületésekor is ez volt a kiinduló pont.

Tudni, hogy a részletek Tamásnak többet jelentenek, mint maga az egész. Segíteni Mónikának könyöke támasztásával, hogy a madarak szárnyra kaphassanak. Együtt gondolkodni, hogy a Rébék formája, jelképezze az embert és a szárnyaló lelket is, nos valahogy így készültek ezek a rajzok.Támaszkodni tudtam a fiatalok saját élményeire, a házra, ahol élnek, a templomra, ahol imát mondanak. Ám a kezdetekről sem szabad megfeledkezni, mert a történet ott kezdődött, hogy kaptunk egy lehetőséget, volt akik elhitték, hogy képesek autizmussal együtt élő fiatalok is élményt nyújtani a nézők számára – tette hozzá Palástiné Viczena Katalin.

 

hírdetés

Autista fiatalok rajzai a Papp László Budapest Sportarénában Arany János születésének 200. évfordulójára született Pesty-Nagy Katalin szívéből és tollából, valamint Derzsi György lelkéből a Vörös Rébék című musical-ballada. A darabot 2018. november 5-én mutatják be Budapesten, a Papp László Sportarénában Homonnay Zsolt, Pásztor Ádám, Kecskés Tímea, Turek Miklós és Bucsi Annamária főszereplésével. A látványvilág főszereplői azonban igazán különleges emberek, a tatai Szent Gellért Autista Lakóotthon lakói.

A vetítésben látható grafikai elemeket Palástiné Viczena Katalin vezetésével spektrumzavaros fiatalok készítették, így ez a darab a gazdag képi világ segítségével ad lehetőséget az érzelmi gazdagság bemutatására. Az alkotás folyamata Arany sorai, a valóság és az autizmus világa közötti sajátos utazás volt számunkra. Ismertem valamennyi fiatal motívumkészletét és a foglalkozások közbeni érzéseiket is láthattam. Tudni, ismerni, ráhangolódni ezekre a pillanatokra, valamint a megfelelő eszközök biztosítása volt csak a dolgom. Biztonságot nyújtani egy ember számára az alkotás folyamatában, elfogadni a nehézkesen induló vonalak kuszaságát vagy épp a precízen, pontosan ismétlődő falevelek csodás rendjét, ennyi a lényeg. Tetten érni azt a belső, múlandó pillanatot, ami a papírra varázsol valami egyedit – mondta Palástiné Viczena Katalin.

A Vörös Rébék, Arany János késői balladái közül a legeredetibb. A musical ballada, szerkezetében is Arany nagyszerű versét veszi alapul, s bár nem akarja a titokzatosságát, töredezettségét megtagadni, mégis szolgál egyfajta történeti magyarázattal, s olyan kérdéseket vet fel, amelyekre minden nap keressük a választ, az élet, az erkölcs, a felelősség és a változás eredendő kétségeit feszegetve. A darab rajzainak készítését folyamatos, speciális, egyénre szabott fejlesztések előzték meg. Az autizmus spektrum kifejezés értelmezésekor a hangsúly az egyedi, egyéni csak a fiatalra jellemző tulajdonságok alapos ismeretére kell, hogy kerüljön. A rajzok, alkotások megszületésekor is ez volt a kiinduló pont.

Tudni, hogy a részletek Tamásnak többet jelentenek, mint maga az egész. Segíteni Mónikának könyöke támasztásával, hogy a madarak szárnyra kaphassanak. Együtt gondolkodni, hogy a Rébék formája, jelképezze az embert és a szárnyaló lelket is, nos valahogy így készültek ezek a rajzok.Támaszkodni tudtam a fiatalok saját élményeire, a házra, ahol élnek, a templomra, ahol imát mondanak. Ám a kezdetekről sem szabad megfeledkezni, mert a történet ott kezdődött, hogy kaptunk egy lehetőséget, volt akik elhitték, hogy képesek autizmussal együtt élő fiatalok is élményt nyújtani a nézők számára – tette hozzá Palástiné Viczena Katalin.

 

hírdetés
hírdetés