Fekete György 1980 és 1983 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolát igazgatta, 1986-tól 1989-ig az Iparművészeti Vállalat művészeti vezetője, valamint a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének alelnöke volt. 1990 és 1994 között Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára, majd 1994-től 1998-ig országgyűlési képviselőként a kulturális bizottság tagja volt. Egyik alapítója és első elnöke volt a Nemzeti Kulturális Alapnak. 1996-ban habilitált egyetemi tanárrá a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, az intézmény Alkalmazott Művészeti Intézetének professor emeritusa volt.

Fekete György 1980 és 1983 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolát igazgatta, 1986-tól 1989-ig az Iparművészeti Vállalat művészeti vezetője, valamint a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének alelnöke volt. 1990 és 1994 között Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára, majd 1994-től 1998-ig országgyűlési képviselőként a kulturális bizottság tagja volt. Egyik alapítója és első elnöke volt a Nemzeti Kulturális Alapnak. 1996-ban habilitált egyetemi tanárrá a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, az intézmény Alkalmazott Művészeti Intézetének professor emeritusa volt.

 

Fekete György újraalapította a Magyar Iparművészet című folyóiratot, azt főszerkesztőként jegyezve. Alapító elnöke volt a magyar örökségeket megnevező bizottságnak. 2002-ben nagyszabású kiállításon adott számot belsőépítészeti életművéről a Vigadó Galériában. Művésztársaival folytatott beszélgetései, esszéi, versei, cikkei 18 kötetes könyvsorozatban jelentek meg.
Belsőépítészként tervezett múzeumi kiállítási installációkat, református templomok, iskolák, üdülőszállók, művelődési házak belső tereit, valamint külföldi magyar kiállításokat is. 2017 őszén 85+85 címmel famozaik-kollázs tárlatát láthatta a nagyközönség a Pesti Vigadóban. A születésnapi kiállításhoz kapcsolódóan jelent meg a Magyar Belsőépítészek sorozat 4. kötete, ami Fekete György gazdag pályáját mutatta be. Szintén 85. születésnapjára jelent meg Dvorszky Hedvig könyve Fekete György életútjáról és munkásságáról. 2019-ben az MMA Kiadónál válogatás jelent meg Fekete György: Hazafelé – Számadás a vándorútról címmel.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) egyesülethez 1995-ben csatlakozott, melynek 2010-ben ügyvezető elnöke lett, majd 2011 novemberétől a köztestületté vált intézmény első, majd újraválasztott elnöke lett. 2017-től az MMA tiszteletbeli elnöke volt.

Fekete György 1966-ban Munkácsy Mihály-díjat kapott, 1981-ben érdemes művész lett, 1998-ban megkapta a Magyar Művészeti Akadémia Arany Oklevelét, 2008-ban Magyar Művészetért Díjban részesült. 2011-ben megkapta a Köztársaság Elnökének Érdemérmét, 2012-ben Kossuth-díjat kapott. 2017-ben a Magyar Érdemrend nagykeresztjét vehette át, 2018-tól a nemzet művésze volt. Több település díszpolgára, a professor emeritus cím birtokosa volt, valamint tagja egyebek mellett a Szent Korona Testületnek és elnöke a Nemzet Művésze díj Bizottságnak.

hírdetés
hírdetés