Mindig öröm jó hírről beszámólni, főleg akkor, ha egy méltán ismert és elismert parasportolónk dicsőségéről írhatunk. Boronkay Péter most is nagyot ment és megvédte világbajnoki címét. S ettől a kenguruk földje sem riasztotta el.

Nem is akárhogyan tette, részletekben rejlik az igazság: a legjobb idővel zárta az 500 méteres úszást, majd a 12 kilométeres terepkerékpározást az ausztrál Justin Godfrey mögött másodikként teljesítette. Pedig hát ép embernek is komoly kihívást jelent a triatlon – gondoljunk bele, mennyivel nehezebb dolga van annak, aki hátránnyal indul. De Péter legyőzhetetlennek bizonyult: a terepfutásban a legjobb idővel szerezte meg győzelmét az ausztráliai Snowy Mountain tereptriatlon világbajnokságon.

Ha belegondolunk, hogy Boronkay Péter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, ráadásul szociális munka szakon, majd visszatért Kecskemétre dolgozni, egy speciális iskola testnevelő tanáraként, beláthatjuk, hogy nem csak a sportban, de a magánéletben is kivételes, tehetséges, érzékeny egyéniséget tisztelhetünk benne. Olyant, aki tud küzdeni és nem csak a saját eredményeiért harcol meg, de a tanítványai győzelmét is a magáénak fogja érezni.
A verseny különben egészen nagyszabású volt: a kétnapos rendezvényen közel 2000 versenyző állt rajthoz. Az épek között a férfiaknál a többszörös extrém tereptriatlon világbajnok, spanyol hegyikerékpáros olimpikon Ruben Ruzafa nyert, míg a nőknél a szintén többszörös világbajnok bermudai Flora Duffy lett a győztes.

Péter megvédte világbajnoki címét, és csak hálával, tisztelettel gondolhatunk rá, erre a kiváló sportolóra, aki optimistán néz a jövőbe – igen, kérem, ahogy egy interjúban nyilatkozta, Tokióba készül.

Aki ismer, tudja, hogy Rio után abba akartam hagyni. Most van egy álmom és van még egy esélyem: Tokióban már ismerem és kedvelem a pályát.

Biztos vagyok benne, hogy ott lesz.És abban is, hogy győzni fog a Felkelő Nap országában.
Továbbra is: hajrá!
( Forrás: sportmindig.hu, szele )