“Tudod az első pofon a legnagyobb,  aztán a többit lassan megszokod”Kell-e az első pofon, vagy nem? Avagy van-e az a pont, hogy nyakon vágjuk a gyereket?

A mai rohanó, végtelenségig digitalizált világban, ahol az emberi kapcsolatok a számítógép előtt zajlanak. Ahol pizzával etetjük a gyereket mi egyedülálló anyák. Akik kénytelenek vagyunk lakáskulcsot adni a 11 év körüli gyerekeinknek, mert munka van és a számlák jönnek. Mi akik nem tudunk elég időt szánni az együttléteinkre, mert akkor épp hajat kell mosni, tornacuccot vasalni és kinőtt pólókat pótolni, Akiknél szappanfoltos a csap és elhanyagolt a kutya szőre. Hogy a fenébe döntsünk, ha a gyerek ebben a nyúlfarknyi együtt töltött időben oltári botrányt csap a rá háruló feladatok miatt. Hogy lecke van, meg be kell pakolni, meg a kutya se pisilt, de nekünk nincs időnk egy rendes bolognaira és csak azért rakatunk műszempillát, hogy reggel legyen arcunk, ha épp a végkimerüléstől elalszik a csapat. Mondjátok el nekem, hogy a francba kell feldolgozni, ha a 10 éves méhünknek csodálatos gyümölcse, akinek az egyetemi tandíját próbáljuk véres verejtékkel összerakni közli, hogy nem jó a telefon amit vettél, miért nincs rajta internet, és amúgy is lassú a videó? Mikor van az a pont, vagy van-e egyáltalán? Tudjuk-e a hálátlanságát gyermeteg kiforratlanságként kezelni, vagy nem? Tudjuk-e a hisztit beiktatni 2 mosás közé, visszaváltani üzletasszonyból anyává egy csapásra, mikor épp a villamosról leszállva haza rohanunk hozzájuk. Jelentem nem tudjuk! Illetve én nem tudom. És ha valaki tudja, légyszi mutassa be a gyakorlatban, hogy hogyan kell, mert okosakat olvasunk, meg mindenki megmondja mi a baj a hozzáállásunkkal, a gyerek viselkedésével, de valaki ténylegesen a gyakorlatban be tudja mutatni, hogy hogyan kell dolgozó egyedülálló anyaként értékes emberi lényt nevelni erre a társadalomra? Akit össze se törsz addig amíg felcseperedik? Mert én nem. Szóval hol az a pont, mikor nevelési célzattal meg kell rázni a kisagyát, hogy hahóóóóóó! Ez érted van, a kutya fáját! Vagy van-e egyáltalán ilyen pont?

(Bánrévi Lili)