A magyar járműipar történetét feldolgozó könyv jelent meg, amely az elmúlt 111 év beruházásai mellett azokat a magyar mérnököket, tervezőket, konstruktőröket is bemutatja, akik elismerést vívtak ki a mobilitás világában.

A magyar járműipar történetét feldolgozó könyv jelent meg, amely az elmúlt 111 év beruházásai mellett azokat a magyar mérnököket, tervezőket, konstruktőröket is bemutatja, akik elismerést vívtak ki a mobilitás világában.

Boros Jenő könyve a XV. századi kocsi történetével indul, áttekintést ad a múlt századi és az újkori autóipari beruházásokról, beleértve a személyautók, buszok, tehergépkocsik és harci járművek gyártását, a Made in Hungary prototípusokat alkotóikkal együtt, végül a legújabb generáció, napjaink mérnökhallgatói nemzetközi sikereivel tekint a jövőbe.

A kötetben helyet kaptak a gazdag múltú magyar járműipar nagy márkái, közöttük a MÁG, a MÁVAG, a MAGOMOBIL, a Csepel, az Ikarus, a Rába, a Kravtex, a NABI, a MABI, sőt a Magyarországon utóbb megtelepedő járműgyártók, az Audi, a Mercedes, az Opel és a Suzuki is.
A járműtörténet elismert magyarjainak sora is hosszú, köztük van Bánki Donát, Csonka János, Fejes Jenő, Jedlik Ányos, Galamb József.
A kortárs szakemberekkel interjú is készült, így szerepel a könyvben többek között a világ legnagyobb darabszámban gyártott buszcsaládjának, az Ikarus 200-asnak a formatervezője, Finta László és az amerikai csuklós változat gépészeti mérnöke, László Anna, továbbá az autócrossbajnok Hanula Barna motorfejlesztő mérnök vagy a kisszámú és már nehezen fellelhető magyar személyautó-prototípusok alkotói: Borlóy Mátyás (Mathias kisautó), Csathó József (Sigma mini), Peredy Zoltán (Frog, Silver Sting, Vanessa), valamint Tárnok Zsolt a Vulca GT és Evantra sportkocsi formatervezője.
A kötet kiadója a Maróti Könyvkereskedés és Könyvkiadó Kft.

Sajnos a könyv nem tesz említést a Ganz Mávag  fejlesztéseiről, pedig Magyarország a 70-es évektől kezdve számos nemzetközi piacra gyártott buszt, villamost, mozdonyt és sínbuszt. És talán ez a legérdekesebb magyar fejlesztés.  Malajzia vasútja, a Keretapi Tanah Melaju Berhad (KTMB) tanúsította, amely a nyolcvanas években nagyszabású modernizációs programba kezdett. A próbafutásokat követően a KTMB megrendelővé lépett elő, miután 1986. május 9-én, a maláj nagyvárosok közötti, valamint a Szingapúr felé tartó forgalom lebonyolítására öt háromrészes és öt ötrészes, méteres nyomtávú sínbusz beszerzésére hirdetett meg versenytárgyalást. A vasúttársaság a sínbuszokat hosszas műszaki és kereskedelmi előkészületek és tárgyalások után, 1986. november 15-én ötmillió dollár értékben a Ganztól rendelte meg. A KTMB hivatalos állaglistája szerint 1992-ben kilenc, 1993-ban még nyolc jármű közlekedett.

(Bánrévi Lili)

 

hírdetés
hírdetés