Lesújtó kutatási adat. A magyarok maj 60%-a szerint a korrupció elleni harc semmit nem ér, a kormányzat pedig érintett a megkérdezettek harmada szerint a mutyiban. A TI Globáli korrupciós barométere lehangoló és egyben elgondolkodtató.

Lesújtó kutatási adat. A magyarok maj 60%-a szerint a korrupció elleni harc semmit nem ér, a kormányzat pedig érintett a megkérdezettek harmada szerint a mutyiban. A TI Globáli korrupciós barométere lehangoló és egyben elgondolkodtató.
A Transparency International (TI) Globális korrupciós barométere az egész világra kiterjedő közvélemény-kutatás, amely az állampolgárok korrupcióval kapcsolatos tapasztalataira fókuszál. A civilszervezet megbízásából készült 2016-os Globális Korrupciós Barométer 42 európai és közép-ázsiai országban – köztük 23 európai uniós országban – közel 60 ezer válaszadó véleményét mérte föl. Magyarországon 1501 fős – reprezentatív – mintán zajlott a lekérdezés 2015. decembere és 2016. májusa között.

A magyarok véleménye szerint a korrupció egyre súlyosabb probléma: a megkérdezettek több mint fele (57 százaléka) szerint rosszabb a korrupciós helyzet, mint négy évvel ezelőtt.

A korrupció elleni kormányzati intézkedéseket a hazai válaszadók több mint fele (56 százaléka) hatástalannak tartja. Ez az eredmény szintén jelentős romlást jelent, hiszen a TI Magyarország 2013-ban megjelent hasonló kutatása szerint akkor a megkérdezettek kevesebb mint a fele (48 százaléka) volt elégedetlen a korrupcióellenes intézkedésekkel.

A magyar válaszadók közel harmada szerint a parlamenti képviselők (32 százalék), a miniszterelnök és a kabinet (29 százalék), valamint a kormánytisztviselők (28 százalék) egyaránt érintettek korrupciós ügyekben. Hasonló kép alakult ki az üzleti szektor vezetőivel (27 százalék) és az adóhatóság munkatársaival (23 százalék) kapcsolatban is. A bírókról 19, a vallási vezetőkről 18, a rendőrökről pedig 17 százaléknyian gondolják, hogy megvesztegethetők. A helyi önkormányzati képviselők „csak” 16 százalékot kaptak.

A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, mit tartanak az emberek problémának. Másképp fogalmazva: mivel kellene a kormánynak foglalkoznia?

Annak ellenére, hogy a kormány jelentős erő- és pénzügyi forrásokat fordított a menekültkérdéssel kapcsolatos kampányra, a magyarok megítélése szerint az országban a korrupció (28 százalék) és a bevándorlás (29 százalék) gyakorlatilag egyformán súlyos probléma. Itt megjegyzendő, miszerint 67 százalékkal az egészségügy végzett az első helyen. Azt követi 46 százalékkal a munkanélküliség. Az oktatás 19, a környezetvédelem viszont csupán 9 százalékot kapott.

A kutatás arra is rámutatott, miszerint Magyarországon kétszer annyian fizettek kenőpénzt, mint az Európai Unióban (EU) – a legtöbben az egészségügyben. Minden ötödik válaszadó fizetett kenőpénzt vagy adott valamilyen ajándékot (paraszolvencia) az egészségügyi ellátás során.
A felmérésben részt vevők 63 százaléka vett igénybe valamilyen közszolgáltatást (egészségügyi, szociális vagy egyéb szolgáltatást), és minden ötödik válaszadó (22 százalék) fizetett is hálapénzt/kenőpénzt.

Csak minden ötödik válaszadó tenne bejelentést vagy tanúskodna bíróságon, ha korrupciót tapasztal, leginkább azért, mert fél a következményektől – tegyük hozzá, nem alaptalanul. 2013 óta ebben az összevetésben is csökkenés tapasztalható: akkor még minden harmadik ember jelentette volna, ha korrupciót észlel. Az EU átlaga egyébként 57 százalék ebben a tekintetben.

Egyéb okok is távol tartják a bejelentéstől a magyarokat: egynegyedük (24 százalékuk) szerint a korrupciót nehéz bizonyítani, ötödük pedig úgy véli, hogy hiába jelentené be, nem lenne következménye (ld. Horváth András), vagyis lenne, de épphogy a bejelentőre (23 százalékuk tart a következményektől).

A válaszadók csupán 7 százaléka véli úgy, hogy a bejelentés a korrupció elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze. Ez utóbbi a legalacsonyabb arány az EU-n belül.
A magyaroknál csak a szlovák, orosz, ukrán és fehérorosz állampolgárok passzívabbak, ha korrupcióval szembesülnek – összegez a kutatás.

A magyar társadalom tehetetlennek érzi magát a korrupcióval szemben – mondta a jelentés bemutatóján Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója. Az állampolgárok tisztában vannak azzal, hogy korrupt országban élnek, de nem látják a kiutat ebből a helyzetből. A válaszadók túlnyomó többsége szerint a korrupció ellen az átlagember nem tehet semmit, csak 14 százalékuk gondolkodik erről másként – mutatott rá. Az uniós átlag ebben a tekintetben egyébként 46 százalék.
A sajtótájékoztatón Zupkó Gábor, az Európai Bizottság (EB) budapesti képviseletének vezetője hangsúlyozta: a korrupció nemcsak a közbizalmat ingathatja meg, de erőteljesen befolyásolja a versenyképességet és a befektetői szándékot is. Mint mondta, néhány éve az EU tagállamai felkérték a bizottságot, hogy minden évben értékelje a tagállamok gazdasági helyzetét, így az uniós testület minden évben készít országjelentéseket és ajánlásokat is tesz, hogy mit lehetne javítani. E munka keretében jövő héten brüsszeli bürokraták érkeznek Budapestre, hogy előkészítsék a következő jelentést – közölte.

hírdetés
hírdetés