Az Országgyűlés elfogadta a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényt a Kúria pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban. Az  Együtt PM szerint azonban a törvény  csak  elódázza a valódi problémát azt, hogy egy valós és erős gazdaságpolitikára van szüksége Magyarországnak, ahol az embereknek van munkája, jól keresnek és erős a forint.

 

A devizahitelesek megsegítésére készített törvény csak elodázza a problémák megoldását – véli az Együtt-PM. Szelényi Zsuzsanna, az Együtt-PM politikusa budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a devizahitelesek megsegítésére készített jogszabály a bankokkal számoltatja ki az árfolyamrés mértékét, szabályozza a peres eljárásokat, de azt nem mondja meg, hogy a devizahitelesek mikor és milyen módon jutnak majd a pénzükhöz. A független országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy a kormány négy éve küzd a devizahitelesek problémájával, de semmit nem tudott elérni az ügyben. A kabinet intézkedései alkalmatlanok voltak arra, hogy rendezzék az emberek egzisztenciális problémáit – tette hozzá. Az Együtt-PM szerint hiteles gazdaságpolitikára van szükség, amelynek következményeként megerősödik a forint, a devizahitelesek terhei pedig önmaguktól csökkennek – közölte. A devizahitelesek megsegítésére szánt csomagról – még a szavazás előtt – viszont azt mondta, hogy miután az egy jogegyenlőségre vonatkozó, a Kúria döntését követő jogszabály, ezért azt támogatják, habár sajnálják, hogy módosító indítványaik abba nem kerülhettek bele.

A Ház pénteken 184 igen szavazattal, 1 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett fogadta el a jogszabályt, amely a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. A törvény lényege:

–          Az árfolyamrés semmis, helyette a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél is az MNB hivatalos árfolyamát kellett volna használni.

  • Az egyoldalú szerződésmódosításokra (döntően kamatemelésekre) lehetőséget adó szerződési feltételek semmisek, kivéve, ha tisztességességüket a bankok a következő néhány hónapban bíróságon bizonyítani tudják (erre kicsi az esélyük).
  • Mindez az összes lakossági devizahitelre és forinthitelre, valamint pénzügyi lízingszerződésre vonatkozik, kivéve a kedvezményesen végtörlesztőket és a Nemzeti Eszközkezelő által megsegített adósokat.
  • A 2004. május 1-je után kötött, még élő szerződések és az elmúlt 5 évben lezárt szerződések esetében a folyósításig minden jogszerűtlenül felszámított összeg visszajár. A helyzet rendezéséig tilos a bankoknak kamatot emelni, a végrehajtásokat és a pereket felfüggesztik.
  • A fentiek pontos elszámolásáról és a devizahitelek forintosításáról szóló törvényjavaslat várhatóan szeptemberben készül el.

A devizahiteleseknek visszajáró összegről szóló elemzői és jegybanki becslések a jogi és statisztikai bizonytalanságok, hiányok miatt rendkívül eltérőek, jellemzően 400 és 900 milliárd forint között szóródnak.

 

hírdetés
hírdetés